Alighanem végleg szétporladt a szerbiai dráma békés végkifejletének illúziója. Ez már egy igazi félelmetes, fékevesztett tohuvabohu – ahogy az egyik zsidó ismerősöm mondaná.
A kilencvenes évek háborús-hiperinflációs légkörében alaposan megedződött szerbiai és délvidéki lakosság is egyre nehezebben viseli a mindennapi rémségek vakító kavalkádját.
A sokak által Európa vakbelének is nevezett szerb társadalom mostani válságát lényegében ugyanazok idézték elő, akik három évtizeddel ezelőtt is uralkodtak az ország felett. Elég megemlíteni, hogy a belügyminiszter az az Ivica Dačić, aki a balkáni mészáros, Slobodan Milošević szóvivője volt, Aleksandar Vučić szerb elnök pedig a propagandáért felelős tájékoztatási miniszter posztját töltötte be abban az időben. Szembeötlő, hogy Vučić politikai apja, a háborús bűnös, soviniszta Vojislav Šešelj az utóbbi időben szintén hatalmas teret kap a médiában, napi gyakorisággal szerepel különböző televíziós műsorokban és folyamatosan „formálja” a közvélemény befolyásolható részét.
A fentiek tükrében szemlélhetők az alábbi események és jelenségek.
„Soha nem látott arcátlan erőfitogtatás”
Amikor ezeket a sorokat írom, lázasan folynak az előkészületek a rezsim „soha nem látott, grandiózus” katonai parádéjára.
Mi több, egy héttel a központi rendezvény előtt a szerb hadsereg máris felvonultatta Belgrádban minden fegyvernemét: tankok, páncélozott járművek és más harci eszközök „gyakorolják a menetet”.
Petar Bošković nyugalmazott tiszt, a Szerbia Központ mozgalom elnökségi tagja szerint mindez „a főparancsnok, vagyis Aleksandar Vučić arcátlan erőfitogtatása”.
„Valójában a nép zaklatásáról, félelemkeltésről és az erő demonstrálásáról van szó. Vučić egyetlen célja, hogy ily módon is teljes ellenőrzést gyakoroljon az ország felett” – nyilatkozta.
Aleksandar Radić katonai elemző szerint viszont „a hatalom szemszögéből nézve most jött el a parádé ideje”.
„A rezsimnek most van szüksége arra, hogy a hazai közvélemény előtt bizonyítsa: még mindig ereje teljében van” – mondta.
A rendezvény az „Egység ereje” nevet kapta. Közben Szerbiában már tíz hónapja húzódik a politikai válság, amely az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után robbant ki.
A tankok dübörgése és az aszfalt megrongálása nyugtalanságot kelt a lakosság körében.
A tiltakozó egyetemisták és polgárok viszont azt üzenik: „ők nem ijednek meg a páncélosoktól, sokkal inkább aggasztja őket, hogy a nehéz gépjárművek tovább pusztítják az amúgy is siralmas állapotban lévő utakat.”
A rezsim nem finomkodik: Tömény méreg a lázadó népnek?
Még mindig nem zárult le a vizsgálat a március 15-i tüntetésen (valószínűleg) használt hangágyú ügyében, de máris újabb botrány rázta meg a szerbiai és délvidéki közvéleményt.
A szeptember ötödikén megtartott újvidéki tüntetésen, ahol a rendőrség nagy mennyiségű könnygázt használt, CN-gáz is bevetésre került – állítják a blokádban részt vevő tiltakozó egyetemisták és polgárok.
A belügyminisztérium tagadta az állításokat, közölve, hogy a rendőrség egyáltalán nem rendelkezik CN-gázzal.
Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának egyetemistái kémiai elemzést végeztek a kampuszon szeptember 5-én bevetett eszközök maradványaiból.
Összegyűjtötték a rendelkezésre álló bizonyítékokat – több tucat jelöletlen kanisztert. Ezek maradványait nemzetközi módszertannal, gázkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálattal (GC–MS) elemezték. Az eredmények szerint a minták egy része valóban CN-gázt tartalmazott, amelyet a veszélyessége miatt már évtizedekkel ezelőtt kiszorítottak a rendőri gyakorlatból.
Az egyetemisták rámutattak: a CN-gáz sokkal toxikusabb, erősen irritálja a szemet, tartósan károsíthatja a szaruhártyát és a tüdőt, lassabban bomlik le, és zárt térben életveszélyes lehet. Bár nem tiltott szer, a legtöbb országban már kivonták a használatból. A tüntetésen emellett a gyengébb hatású CS-gázt is alkalmazták. (Egyébként a kampusz területén egy kézigránát típusú sokkoló eszközt is találtak.)
„Vizsgálatot és felelősségre vonást követelünk azok ellen, akik engedélyezték a mérgező gáz használatát” – hangsúlyozták az egyetemisták.
„Az embereknek égett a szemük, a bőrük, a légútjaik, sokan hánytak, egy lány pedig elájult”
Szeptember 5-én Újvidéken három elsősegélynyújtó orvosi csapat volt jelen a tüntetés alatt.
Jasmina Tripković orvos, aki a Bölcsészettudományi Karon tartózkodott, elmondta: „Egy ponton úgy éreztem, nincs levegőm. Fulladoztam. Először égető érzés volt a torkomban, aztán se az orromon, se a számon nem tudtam lélegezni. Az egyik tüntető fiatal megkérdezte, jól vagyok-e, de nem tudtam válaszolni.”
Branislava Gajić orvos a Természettudományi Karnál látta el feladatait. Elmondása szerint 400–500 ember menekült be a kar épületébe, miután a rendőrség könnygázt vetett be. „Az embereknek égett a szemük, a bőrük, a légútjaik, sokan hánytak, egy lány pedig elájult. A sérültekkel a felsőbb emeletekre menekültünk, közben mindenki szétszóródott” – tette hozzá.
Ilija Srdanović, az Orvostudományi Kar kardiológus professzora, aki maga is jelen volt a tiltakozáson, megerősítette: „Kétségtelen, hogy valamilyen mérgező vegyi anyagot használtak. Én magam mindössze tíz méterre álltam a rendőröktől és a csendőröktől, amikor mindannyian egy mérgező gázfelhőben találtuk magunkat.”
Az egyetemisták szerint a vizsgálatot szakszerűen, a tudományos módszertannak megfelelően végezték el, és az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy valóban CN-gázt használtak a hatóságok. Srdanović hangsúlyozta: „A jelenlévők ugyanazokat a súlyos tüneteket érezték, mint én.”
A professzor arról is beszélt, hogy orvosként különösen kiszolgáltatottnak érezte magát. Szavai szerint a rendőrség több esetben akadályozta meg, hogy a mentőcsapat eljusson a sebesültekhez. „Voltak, akiknek egyszerűen nem engedték meg, hogy segítséget kapjanak, és az is közismert, hogy több orvos 48 órára rendőrségi őrizetbe került. Az eljárás ellenük mindmáig nem zárult le” – mondta Srdanović.
„Miért kellett engem, egy 21 éves egyetemistát meztelenre vetkőztetni, mintha bűnöző lennék, csak azért, mert részt vettem egy tüntetésen?”
Szeptember ötödike nemcsak a mérgező gáz bevetése miatt vésődik koromfekete betűkkel Újvidék történetébe.
A rendőrök számos tüntetőt tartóztattak le. Néhányukat embertelen bánásmódban részesítettek.
Miljana Antić, az újvidéki Orvostudományi Kar hallgatója a médiában megjelent nyílt levelében megírta, hogy a szeptember 5-i tiltakozáson történt letartóztatása után a rendőrök levetkőztették.
„Miért kellett engem, egy 21 éves egyetemistát meztelenre vetkőztetni, mintha bűnöző lennék, csak azért, mert részt vettem egy tüntetésen? Meddig tűrjük, hogy orvosokat és egyetemistákat hurcoljanak el és verjenek meg a rendőrök? – tette fel a kérdést.
Slavica Radovanović nyugalmazott rendőrtiszt és parlamenti képviselő hangsúlyozta:
„Ezt a gyakorlatot csak súlyos bűncselekmények gyanúsítottjainál alkalmazhatják, a közrend megzavarása miatt előállított személyeknél nem. Egy egyetemistát meztelenre vetkőztetni nemcsak hivatali visszaélés, hanem a személyi méltóság súlyos megsértése.”
Jasmina Paunović ügyésznő még egyértelműbben fogalmazott: „Ez nem ellenőrzés volt, hanem olyan cselekedet, amelynek célja a megalázás és megfélemlítés.” Hozzátette: ilyen eljárás legfeljebb a határőrségnél engedélyezett, ha alapos gyanú merül fel, hogy valaki tiltott tárgyat rejt a ruházata alá. „A mostani esetben semmilyen jogalapja nem volt, ez egyértelműen hatalommal való visszaélés.”
A közösségi hálón az említett demonstráción részt vevő több nő jelezte, hogy azonos bánásmódban részesült, mint Miljana Antić. Június 28. óta, amikor a hallgatói tiltakozások új erőre kaptak, megsokasodtak a brutális rendőri beavatkozásokról szóló hírek és képanyagok.
Augusztus közepén például egy másik hallgató, Nikolina Sinđelić számolt be arról, hogy Marko Kričak, a rendőrség egyik különleges egységének parancsnoka nemi erőszakkal fenyegette meg őt, miközben több rendőr és előállított személy is jelen volt. A belügyminisztérium akkor kategorikusan tagadta a történteket.
A veszélyes élet éve: sorozatos letartóztatások
Az „Engedjék szabadon mindannyiukat” nevű civil kezdeményezés tagjai közölték, hogy 2024. november 1. óta a rendőrök legalább 920 embert vettek őrizetbe.
Mint hangsúlyozták, az általuk összegyűjtött adatok szerint világosan kirajzolódnak a rendszerszintű elnyomás, a hatalommal való visszaélés és a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás politikai alárendeltségének mintázatai.
A közlemény szerint januárban és februárban feltűnően visszaestek a letartóztatások, épp abban az időszakban, amikor a hatalom látványosan „korrupcióellenes harcot” hirdetett, és néhány (kevésbé jelentős, kishalnak számító) tisztségviselőt tartóztatott le. Ez arra utalt, hogy a gyorsan erősödő tiltakozó mozgalmat a rezsim akkor még nem akarta „túlságosan provokálni”.
Március 15. után azonban negatív fordulat történt: a politikai vezetés, a rezsim médiája, a rendőrség és az igazságszolgáltatás „összehangoltan” kezdett el működni, azzal a céllal, hogy útját állják a „színes forradalomnak”.
Az említett szervezet különösen aggasztónak tartja az úgynevezett „tájékoztató jellegű beszélgetésekre” való beidézéseket, a jogszerűtlen őrizetbe vételeket, a fogvatartottak jogainak megsértését, a telefonok törvénytelen lehallgatását, a bántalmazásokat, fenyegetéseket és megalázásokat.
Nem a tüntető gazdákat provokáló személyek, hanem maguk a gazdák kerültek rács mögé
Az őrizetbe vettek száma sajnos néhány tüntető gazda letartóztatásával növekedett.
A szerbiai és délvidéki mezőgazdasági termelők a hét elején traktoros demonstrációt tartottak Újvidéken, mert szavaik szerint az állam nem teljesítette a követeléseiket az üzemanyag, a hitelek, a gabonatőzsde és a nyugdíjalap felé fennálló tartozások ügyében.
A termelők nagy része azt állítja, hogy idén semmilyen támogatásban nem részesült, noha az állam fűt-fát ígért nekik.
A tüntetés után a rendőrség letartóztatta a „Gazdák fennmaradásáért” kezdeményezés négy tagját. A hivatalos indoklás szerint a tartományi kormány épülete előtti tiltakozáson történt incidens miatt vették őket őrizetbe.
A gazdák beszámolója szerint a tüntetésükre néhány provokátor tört be, akik sértegették a jelenlévőket. A rendőrök először igazoltatták, majd eltávolították őket, ám később visszatértek, ami újabb szóváltáshoz vezetett.
A rendőrök végül mégis a gazdákat tartóztatták le „agresszív viselkedés” miatt. A mezőgazdasági termelők azonban, csakúgy, mint a tiltakozó egyetemisták, tanárok és a rendszerrel elégedetlen és elkeseredett polgárok, kijelentették: nem tágítanak, készek a végsőkig küzdeni a jogaikért.
Eközben a rezsim gyülekezéseket korlátozó jogszabályok meghozatalára készül.
Aleksandar Vučić kijelentette, hogy jövő év májusában vagy decemberében sor kerülhet az előrehozott választásokra. A helyzet azonban annyira elmérgesedett, hogy már szinte senki sem hisz a válság higgadt, civilizált megoldásában.
Borítókép: Rohamrendőrök 2025. szeptember 5-én, Újvidéken / fotó: Maxim Konankov / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Bejelentkezés