Eddig négy társadalmi rendszerben éltem. Ezek közül három egyértelmű diktatúra, egy pedig áldemokrata berendezés volt – maffiás fűszerekkel megspékelve.
A három önkényuralmi rendszer közül az egyik 40 ezer délvidéki magyar lemészárlásával kezdődött, majd a végső szakaszában „lájtosabb” formát öltött, ingatag békét és elviselhető életszínvonalat nyújtott a lakosságnak, de mindvégig a szólásszabadság elfojtásával járt, és csak azok tudtak benne igazából érvényesülni, akik teljesen „becsicskultak”.
Aztán következett a véres balkáni háborúkat kirobbantó, a fiatalokat, köztük magyarokat is frontokra hurcoló, a lakosságot teljes nyomorba taszító, bombázást is kiprovokáló évtizedes soviniszta rémuralom. Utána jött az illúzióromboló, reményzúzó, rablóprivatizációkat és elképesztő munkanélküliséget generáló „démonkrácia”, amely odáig vezetett, hogy a kiábrándult szavazók többsége ismét az előző autoriter rendszer (ezúttal kissé átvedlett) illusztris figuráit juttatta hatalomra.
A mostani, immár tizenhárom éve tartó szélsőnacionalista rezsim egyelőre ugyan nem követett el tömegmészárlásokat, nem támadott meg más országokat, s még azzal sem vádolható, hogy növelte volna a munkanélküliséget, de a polgárok mégis totális szegénységben, megosztottságban és bizonytalanságban élnek. A teljes hatalom és a komplett döntéshozatal egy labilis személy kezében összpontosul, aki immár naponta legalább háromszor vendégszerepel az őt kiszolgáló tévécsatornák műsoraiban, ahol maratoni monológok révén kezeli komplexusait. Újabban már nemcsak verbálisan éli ki magát a lakosságon, hanem a fokozódó rendőri brutalitás és állandó megfélemlítés által próbálja elfojtani a tiltakozásokat.
A továbbiakban egy kis ízelítő következik az elmúlt hét nyomasztó, kegyetlen, s ugyanakkor helyenként bizarr vagy éppen szürreális szerbiai (és sajnos egyúttal délvidéki) eseményeiből és jelenségeiből.
A pokol bugyrai
Egész héten komoly zavargások voltak a Szerb Haladó Párt irodái előtt Szerbia- és Délvidék-szerte.
A legsúlyosabb incidensek eleinte Újvidéken történtek, ahol a haladópárti szimpatizánsok pirotechnikai eszközökkel dobálták meg a demonstrálókat.
A közösségi médiában felvételek jelentek meg egy férfiról, aki fegyvert rántott elő a rezsim emberei és a tiltakozók közötti újvidéki összecsapás során. A demonstrálók futásnak eredtek. Később kiderült, hogy a lövöldöző katonai személy volt. Szerencsére csak a levegőbe lőtt.
A hatalom persze a polgárokat vádolta a támadással, miközben nem említette, hogy az iroda felől életveszélyes pirotechnikai eszközöket dobtak a tüntetők irányába.
Hasonló jelentek játszódtak le Palánkán és Verbászon.
Palánkán símaszkos huligánok támadtak a polgárokra.
Verbászon a haladópárti aktivisták petárdákkal, kövekkel és téglákkal dobálták meg a tiltakozó polgárokat.
A lövésszerű durranások folyamatosan hallatszottak az utcán. A rendőrség eleinte nem avatkozott közbe, csupán távolságot tartott a haladópárti aktivisták – akik közül sokan eltakarták az arcukat – és a tiltakozó polgárok között. A támadások után a tüntetők tojászáporral válaszoltak a haladók agresszivitására.
Verbászon mintegy hatvan tüntető sérült meg.
A nyugat-szerbiai Valjevóban az éjszakába nyúló tiltakozás súlyos konfliktusba torkollott, miután a rendőrség példátlan brutalitással rontott a tüntetőkre. A polgárok szerint a hatóságok fellépése inkább emlékeztetett erőszakos megtorlásra, mint törvényes rendfenntartásra. A dühös tüntetők fáklyákat dobáltak a Szerb Haladó Párt helyi irodájára, ahol tűz is keletkezett, amelyet a tűzoltóknak kellett eloltaniuk.
A közösségi médiában napvilágot látott egy felvétel, amelyen tíz valjevói rendőr egy 16 év körüli, földön fekvő fiút rugdos. Később elterjedt a hír(esztelés), miszerint a fiú belehalt a sérüléseibe vagy életveszélyes állapotba került. Ezt Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter cáfolta, mondván, hogy az „említett fiú nem is létezik”. A polgároknak azt üzente, higgyenek az állami szerveknek, mert – szerinte – „az állam nem tud eltitkolni egyetlen pácienst sem”.
„Az elmúlt napokban a legszörnyűbb hazugságokkal árasztottak el bennünket – egy kitalált gyermekről, az állítólagos válságos állapotáról, a haláláról. Ez a legszörnyűbb hazugság, amellyel valaha is találkoztam” – mondta Lončar a Szerbiai Klinikai Központban tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a történet mögött szerinte az ellenzék, egyes médiatulajdonosok és külföldi titkosszolgálatok állnak, akik „színes forradalmat” akarnak kiprovokálni. „Nyilvánvaló, hogy számukra semmi sem szent. Az ilyen történetek terjesztői pénzért vagy más előnyökért hajtják végre a feladatukat” – fogalmazott.
Az ellenzék viszont egészen mást állít. Miodrag Gavrilović, a Demokrata Párt korábbi alelnöke arról írt a közösségi médiában, hogy a 16 éves fiú, A. P. súlyos rendőri bántalmazás után került be egy belgrádi magánklinikára, ahol állítólag leálltak a veséi és belső vérzése alakult ki.
A valjevói tiltakozások szervezői is hasonló információkat közöltek, hozzátéve: a családot állítólag megfenyegették, nehogy nyilvánosságra hozza a fiú állapotát.
Nemi erőszakkal fenyegették meg az ellenállás új jelképét
A polgárháborús hangulat Belgrádban tetőzött. A tüntetők haladópárti irodákat vertek szét. Többször összecsaptak a párt verőembereivel és a rendőrökkel egyaránt. A belügyminisztérium adatai szerint mintegy 150 rendőr sérült meg. A hatóságok könnygázt és gumilövedéket is használtak, feltételezhetően több száz demonstráló szenvedett sérülést, sokakat letartóztattak. Köztük volt az a fiatal lány, aki a rezsimmel szembeni ellenállás egyik szimbólumává vált.
Nikolina Sinđelić egyetemista megrázó vallomást tett a médiának. Elmondása szerint a szerb kormány épületének garázsában Marko Kričak, a JZO (az ún. védett személyek és objektumok biztonsági egységének) parancsnoka falhoz vágta, ütlegelte, majd azzal fenyegette meg, hogy mindenki szeme láttára megerőszakolja.
„A kormány garázsából rohantak ki, és válogatás nélkül ütni-verni kezdték a tiltakozó embereket gumibotokkal, teleszkópos botokkal. Senki nem viselt egyenruhát” – mesélte.
Nikolinát és társait a garázsba hurcolták, a földre fektették, mintha bűnözők lennének, egyeseket meg is bilincseltek. Ekkor jelent meg Kričak, aki a lány táskájában talált fényképezőgép miatt azzal vádolta, hogy titokban felvételeket készített. „K*rvának neveztek, összetörték a telefonjainkat. Az enyémet kettétörték, a kamerámat elvették, mondván: többé nem fogom látni” – mondta a lány.
Ezután következett a legdurvább jelenet: „Kričak elkezdett pofozni, a fejemet a falhoz verte, közben azt mondta, le fog vetkőztetni és megerőszakol mindenki előtt. Azt követelte, könyörögjek neki, hogy hagyja abba a verést. A barátomnak pedig azt üvöltötte, hogy az igazi erőszak még csak ezután jön.”
Három órát töltöttek fogva tartva a garázsban, majd átszállították őket a rendőrőrsre.
„Amikor mindenkit a furgonba vittek, nekem azt mondták, maradjak kint. Halálosan megijedtem, hogy egyedül hagynak Kričakkal. Ekkor egy rendőrtiszt segített rajtam – őszintén hiszem, hogy megmentette az életemet” – nyilatkozta.
A lány elmondta, még mindig erős fájdalmai vannak, és orvosi vizsgálatra készül.
A belügyminisztérium közleményben tagadta Nikolina Sinđelić állításait, mondván, a rendőrség a törvényekkel összhangban járt el, és az érintetteket csupán saját biztonságuk érdekében vitték be a kormány épületébe.
Alessio Laterza olasz informatikust, aki immár három éve él és dolgozik Belgrádban, ugyanabba a garázsba hurcolták a JZO emberei.
„A rendőrök ordítoztak, az egyik lánynak – ahogy barátom mondta – azt üvöltötték, hogy megerőszakolják mindenki előtt. Ha valaki ilyet mondott volna a nővéremnek, nem tudom, mit tettem volna. Ott már minden szabály megszűnt létezni” – idézte fel megrendülten.
A letartóztatás éjszakáján sem vizet, sem ételt nem adtak neki, és nem engedték kapcsolatba lépni sem ügyvéddel, sem az olasz nagykövetséggel. Gúnyosan azt mondták neki: „Ez nem egy amerikai film.”
„Egyszerűen rosszkor voltam rossz helyen” – tette hozzá. A Szent Száva-templom felé tartva került a rendőri akció útjába. „Nem értettük, mi történik, próbáltuk a parkon át kikerülni a felfordulást, de épp ott voltak a rendőrök lesben. Én voltam az első, akit elkaptak. Láttam a szemükben, hogy azonnal megvernének. Kiabáltam, hogy nem állok ellen, nem futok el, mégis megbilincseltek és elvittek.”
A garázsban az embereket a földre kényszerítették, arcukkal a betonhoz. Laterzát csak leültették, de folyamatosan ordítoztak vele. A helyiség piszkos volt, a földön vizelet, a takarók büdösek. Közben folyamatosan hallotta, ahogy másokat vernek.
„Azt hittem, rám is sor kerül. Szégyenletes és megalázó volt, el sem hittem, hogy ez itt, Európában, 2025-ben megtörténhet. Néhány rendőr láthatóan direkt provokált, üvöltözött rám, de próbáltam nem reagálni” – mesélte a szerb médiának.
Végül átszállították a belügyminisztérium újbelgrádi épületébe, ahol kiderült, hogy tévedésből tartóztatták le.
Karaktergyilkosság élő adásban: megmutatták a bántalmazott lány meztelen fotóit
Dragan J. Vučićević, a rezsimet gátlástalanul kiszolgáló Informer bulvárlap és televízió tulajdonosa, és egyúttal a Vučić család barátja (akihez képest még Bayer Zsolt is mimózalelkű szűzlány) átlépett minden határt: élő műsorban mutogatott meztelen fotókat, amelyekről azt állította, hogy az egyetemista lányt, Nikolina Sinđelićet ábrázolják.
A képeket alpári módon kommentálta, azt állítva, hogy azokat állítólag Nikolina OnlyFans-fiókjából szedte össze. (Aki esetleg nem tudja: az OnlyFans egy online felület, ahol a felhasználók előfizetőknek árulhatják tartalmaikat. Bár más célokra is használható, világszerte leginkább erotikus és pornográf anyagok által vált ismertté.)
A botrány súlyát növeli, hogy az egyetemista mozgalom korábban jelezte: Sinđelić a bosszúpornó áldozata lett, ráadásul a szóban forgó képek egy része akkor készült, amikor még kiskorú volt. Ennek ellenére Vučićević a nyilvánosság előtt alázta meg. Cinikusan megjegyezte:
„Ezek profi fotók, hiszen a lány az OnlyFans-et mesterségként űzi. Ezek még a szebb képei, vannak sokkal durvábbak is.”
Szerbiai Guantánamo?
Szerbia akár az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is felelőssé tehető amiatt a felvétel miatt, amelyen az újvidéki tüntetés után őrizetbe vett embereket a rendőrség a falhoz állítva, térdre kényszerítve és megkötözve mutatta – véli Vladica Ilić, emberi jogi szakjogász.
„A törvény nem írja elő, hogy a rendőrségnek rögzítenie kellene a letartóztatásokat, még kevésbé azt, hogy a felvételeket nyilvánosságra hozza. Különösen felháborító, amikor olyan képeket terjesztenek, amelyeken a polgárokat megalázó helyzetben mutatják – jelen esetben falhoz állítva, térdelve, összekötözve, sorba rendezve. Ez sérti az emberi méltóságot, és ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével” – mondta Ilić a szerb médiának.
A jogász hangsúlyozta, hogy az ilyen „sorba állításnak” semmilyen jogi alapja nincs:
„Mi a célja annak, hogy 15 embert a fal mellé térdepeltetnek? Ez nem hivatalos eljárás, hanem primitív hatásvadászat: egy kísérlet arra, hogy a közvélemény előtt a rendőrség hatékonynak tűnjön, miközben valójában megalázó bánásmódról van szó.”
Ilić szerint, amennyiben az ügy eljutna az Emberi Jogok Európai Bíróságáig, Szerbiát nagy eséllyel elmarasztalnák a vonatkozó egyezmény 3. cikkelye szerinti kínzás és embertelen bánásmód tilalmának megsértése miatt.
A szakértő hozzátette: a belügyminisztériumnak kötelessége lenne tisztázni, milyen okból készülnek egyáltalán ilyen felvételek, és milyen jogalappal kerülnek a médiához.
A balkáni mészáros unokája is az ellentüntetők között
A Szerb Haladó Párt hívei több szerbiai és délvidéki városban az utcára vonultak, hogy az ellenzéki polgári tiltakozások és blokádok ellen demonstráljanak – miközben maguk is megbénították a forgalmat.
Transzparenseken hirdették jelszavaikat: „Szabadon akarok közlekedni”, „Dolgozni akarok”, „Harc a blokádok ellen”.
Požarevacon a pártiroda előtt gyülekeztek, majd a bíróságig mentek, ahonnan visszavonultak. A helyiek szerint a menetben sok kivezényelt közalkalmazott is részt vett. A tömegben volt Marko Milošević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője is, aki Slobodan Milošević megboldogult balkáni mészáros unokája.
Leskovacon a „blokádellenes” tüntetők maguk is lezárták a város utcáit. A transzparensek között feltűnt a „Vučić örökös elnök” felirat is.
Ami Délvidéket illeti, Topolyán néhány tucat haladópárti résztvevő félóra után szétoszlott. Kisebb megmozdulásokat tartottak még Szabadkán, Pancsován és Rumán.
„Királycselre” készül a rapszodikus vezér
Amikor ezeket a sorokat írom, Aleksandar Vučić szerb elnök párbeszédre szólította fel, mi több, amolyan TV-párbajra invitálta a „blokádos” egyetemistákat és polgárokat. Ezzel a lehetőséggel azonban senki sem óhajt élni. Csak az előrehozott választások érdeklik a tiltakozókat.
A Nedelјnik hetilap értesülései szerint Vučić tényleg fontolgatja, hogy szeptember–októberben kiírja a választásokat minden szinten, és azokat december végére időzíti.
A „jól értesült források” szerint ezzel elkerülhetné, hogy az új tanév kezdetén az egyetemisták ismét blokádokkal tiltakozzanak, illetve mérsékelhetné népszerűsége további zuhanását. Fő kampányfogásként a fizetések és nyugdíjak emelését tervezi közvetlenül a választások előtt.
Az említett lap úgy tudja, hogy az egyik forgatókönyv szerint Vučić még a saját elnöki mandátumát is hajlandó lenne lerövidíteni: elnökválasztást is kiírna decemberre, miközben ő vezetné a parlamenti listát, és miniszterelnök-jelöltként lépne fel.
Ezek persze csak találgatások, hiszen lehetetlen megjósolni, mi játszódik le a teljesen kiszámíthatatlan szerb elnök elméjében.
Borítókép: Belgrád, 2025. augusztus 18. / fotó: Andrej ISAKOVIC / AFP
Bejelentkezés