Szemben Kócziánnal

Nem lenne jó, ha egyedül a Tisza alkotná az új parlamenti kormánytöbbséget április után, ezért is indul el ismét a választásokon – mondta el az ÖT Youtube-csatornáján a Szemben Kócziánnal című műsorban Tordai Bence országgyűlési képviselő.
 


A politikus a beszélgetés elején azt mondta: arra készül, hogy megvédi egyéni mandátumát Budán. „Én remélem, hogy győzök a választókerületben, hiszen 2022-ben mi már ott megcsináltuk azt a rendszerváltást, amit ma egész Magyarországon kell, hogy megcsináljunk” – fogalmazott. Hozzátette, a Fidesz támogatottsága a kerületben szerinte „20-25 százalék között állhat”, ezért biztosnak tartja, hogy nem a kormánypárt jelöltje nyer majd, hanem valamelyik ellenzéki induló.

Tordai szerint a budai választók számára az a kérdés, melyik ellenzéki jelölt tud többet hozzátenni a következő parlamenti többség munkájához. A Tisza helyi jelöltjéről úgy fogalmazott: „ő hogyha nyer, akkor egy nagy létszámú, fegyelmezett frakcióba ül be”, míg ő maga olyan elemeket tudna képviselni, amelyeket szerinte a budai, „progresszívebb” választók hiányolnak a Tisza politikájából. A képviselő úgy fogalmazott: „nagyon fontos lenne, hogyha nem csak a Tiszából állna az új parlamenti többség”.

Azzal kapcsolatban, hogy nem kockázatos-e külön indulnia egy olyan helyzetben, amikor ellenzéki oldalon minden mandátum számíthat, Tordai azt mondta: „ez a kockázat gyakorlatilag nem létezik”. Érvelése szerint legfeljebb néhány ezer töredékszavazat sorsa múlhat a körzetén, ami országosan minimális jelentőségű. Sőt, azt állította, a Tisza töredékszavazat-szempontból még jobban is járhat, ha ő nyeri a körzetet, mert akkor a Tisza-jelölt második helye után több kompenzációs szavazat keletkezik.

Arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén függetlenként ülne-e be a parlamentbe, Tordai egyértelműen igennel felelt: „Nincs is más lehetőségem.” Hozzátette ugyanakkor, hogy politikailag a Tisza „szövetségese” lenne, és arra készül, hogy a párt lesz többségben a következő Országgyűlésben. „Én arra készülök, hogy többségben lesz a Tisza, és egy konstruktív, kritikus, kiegészítő, ellensúlyozó szerepet gondolok magunknak” – mondta.

Tordai szerint annak is „számottevő esélye van”, hogy a Tisza kétharmados többséget szerezzen, de az lenne az „ideális forgatókönyv”, ha ezt a Tisza kisebb frakciókkal vagy független képviselőkkel együtt érné el. Ezt azzal indokolta, hogy „egy egyakaratú rendszer nem tud annyi szempontot figyelembe venni, ami egy élő plurális demokráciában felmerülhet”. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha a Tisza mellett „ott volnának olyanok, akár egy kutyapárti frakció, akár egy független képviselő vagy több, egy Hadházy Ákos, egy Szabó Tímea vagy jómagam”, akik más szempontokat is bevisznek a döntéshozatalba.

Újfeudalizmus, hibrid rezsim, spin-diktatúra

Az alkotmányozásról szólva Tordai kijelentette: „alkotmányra szükség van, mert Magyarországnak nincsen alkotmánya, egy alaptörvénye van”. A műsorvezető felvetésére, miszerint a Fidesz által alaptörvénynek nevezett szöveg funkcióját tekintve alkotmány, Tordai azt válaszolta: „Miért nem hívják úgy?” Szerinte a kormánypárt az intézménynevek átírásával is a múltba fordulást, egy retrográd politikát jelenít meg.

A főispáni cím és a történelmi megnevezések kapcsán Tordai azt mondta, a másik olvasat szerint a kormány „visszatér a feudalizmushoz, és teljesen semmibe veszi a felvilágosodás hagyományait”. A beszélgetés ezen pontján szóba került Sára Botond főispán is, akiről a képviselő azt mondta: „Sára Botond főispán egyszerűen fittyet hány azokra a jogszabályokra, amik az ő működését szabályoznák”, és szerinte a probléma az, hogy politikusok kerülnek olyan közhivatalok élére, amelyeknek függetlenül kellene működniük.

A magyar politikai rendszer természetéről Tordai úgy fogalmazott: „Ez mindig egy kontinuum”, vagyis szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarország demokrácia vagy diktatúra, hanem arról, mennyire távolodott el a valódi demokráciától. Meghatározása szerint „egy választási autokrácia talán ez a legpontosabb kifejezés”, de használta a „hibrid rezsim” és a „spin-diktatúra” fogalmát is. Ez utóbbiról azt mondta: a rendszer nem nyílt terrorral, hanem „a valóságot fordítja ki önmagából”, és „egy olyan kiterjedt manipulációs technikát alkalmaz, ami lehetővé teszi, hogy szabadnak tűnő választásokon is újra és újra megerősítést kapjanak”.

Arra a felvetésre, hogy ha 2026-ban az ellenzék győzne, az nem éppen azt bizonyítaná-e, hogy a rendszer mégiscsak leváltható, Tordai azt válaszolta: „A hibrid rezsimnek vannak korlátai.” Szerinte, ha „olyan elsöprő társadalmi többség áll vele szemben, amit már nem tud meggyőzni az igazáról”, akkor a rendszer elveszíti erejét. Hozzátette: szerinte az ellenzéki győzelem egy ilyen közegben „a manipuláció ellenére elért nagyszerű győzelem” lenne.

A Fidesz és a Tisza kommunikációs módszereinek összehasonlításakor Tordai elismerte, hogy „a politikában vannak olyan kényszerek, hogy viszonylag egyszerűen röviden kell megfogalmazni bonyolult dolgokat”, és világszerte megfigyelhető „egy ilyen populista tendencia”. Ugyanakkor szerinte a különbség az, hogy „a Tisza párt és Magyar Péter úgy csinálja, hogy igazat mond közben. Orbán Viktor meg úgy csinálja, hogy hazudik közben.”

Teljesen megértem Zelenszkijt

Az ukrajnai háborúról és az energiavezetékek ügyéről szólva Tordai védelmébe vette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontját. Arra a kérdésre, hogy elítéli-e, amiért az ukrán elnök nyíltan arról beszélt: nem akarják helyreállítani azt a vezetéket, amelyen keresztül orosz energiahordozók jutnak el Európába, Tordai azt mondta: „Én azt ítélem el első körben, hogy Oroszország az ukrajnai energiainfrastruktúrát támadja, beleértve a civil infrastruktúrát és a tranzitvezetéket.” Hozzátette: „Én azt teljesen megértem, hogy nem támogatja egy megtámadott ország elnöke azt, hogy a háborús agresszort finanszírozza bárki.”

Az oroszellenes szankciók kapcsán a képviselő azt mondta: nem szabad pusztán abból kiindulni, hogy Oroszország nem omlott össze gazdaságilag. Szerinte azt kell vizsgálni, mi történt volna szankciók nélkül. „Oroszország gazdasága annyira nem virágzik, mint ami az előző leírásból gondolható lenne” – mondta, hozzátéve, hogy az ország mára „egy hadigazdasággá vált”. Úgy látja, a szankciók „fájnak nekik, ezek a szankciók működnek”, Oroszország devizatartalékai pedig „mostanra nagyjából leapadtak nullára”.

Arra a kérdésre, támogatná-e, hogy magyar katonák szolgáljanak Ukrajnában, Tordai azt felelte: „Ez fel sem merült. Ez nincs az asztalon, nem volt az asztalon, és nem is lesz az asztalon.” Szerinte inkább az a probléma, hogy az Orbán-kormány Csádba akar magyar katonákat küldeni. „Az Orbán-kormány arra készül, hogy egy háborús övezetben nem békefenntartóként, hanem a helyi diktatúra szolgálóleányaként egy Csádban több száz magyar katona életét kockáztatja” – mondta.

A háború lezárásának európai megközelítéséről Tordai azt mondta: „Szerintem nem egy megtámadott országra kell nyomás gyakorolni.” Úgy fogalmazott, „az ukránoknál jobban senki nem akarja a békét”, és szerinte a békéről szóló döntéseknél a megtámadott félnek kell meghoznia a számára elfogadható kompromisszumokat. „Azt a döntést nekik kell meghozniuk” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz nyomás így is óriási, ezért valószínűleg végül egy „nem igazságos”, de „élhető” béke felé sodródik a helyzet.

Olcsóbb krumpli véres kézből?

Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyáról szólva Tordai azt mondta: nem tudja biztosan, hogy a miniszterelnök kivezetné-e Magyarországot az EU-ból, de szerinte ez „teljes öngyilkosság lenne gazdasági és társadalmi értelemben”. Azt ugyanakkor nyugtalanítónak nevezte, hogy a kérdés egyáltalán felmerül. Úgy látja, a 2010-es években végrehajtott külpolitikai fordulat „egyre inkább elválaszt minket a természetes szövetségeseinktől”, és közelít „ahhoz a keleti diktatórikus világhoz”, amelynek vezetőivel Orbán Viktor szerinte egyre szorosabb kapcsolatot épít.

A Tisza külpolitikai irányáról Tordai azt mondta: nincs kétsége afelől, hogy a párt „EU-párti” és „NATO-párti” lesz, de azt is megjegyezte, hogy ő bizonyos kérdésekben radikálisabban fogalmazna. „Én nem szeretek véreskezű gyilkosokkal tárgyalgatni, csak azért, mert 20 forinttal olcsóbban adják a krumplit” – mondta. Ezzel együtt elismerte: a Tisza „pragmatikus külpolitikát” hirdet, és például az energiabiztonság terén nem számolna fel minden kapcsolatot Oroszországgal.

Sokan áprilisban hirtelen új hazát választanak

A Fidesz leváltása utáni helyzetről Tordai azt mondta: a legfontosabb feladat a társadalom újraegyesítése lenne. Szerinte a kormánypárt „mesterséges árkokat ás”, bűnbakokat gyárt, és folyamatos kampányban tartja az országot. Ezzel szemben ő „egy nagyon befogadó gesztusokkal teljes politizálást” várna egy új kormánytól, amely azt mondja a választóknak: „kedves magyar emberek, én titeket szolgállak.”

A Fidesz politikusaival és gazdasági holdudvarával kapcsolatban ugyanakkor már jóval keményebben fogalmazott. Szerinte, „aki BTK-ba ütköző cselekményeket követett el, és ez bizonyítható, ott végre működjön a független igazságszolgáltatás”. Hozzátette, arra számít, hogy sokan „április második felében, májusban hirtelen új hazát választanak maguknak”, mások pedig bíróság elé kerülhetnek. Ezt azzal indokolta: „egy következmények nélküli országban, egy katarzis nélküli lezárásában annak a történetnek, ami 16 éve zajlik velünk, fölöttünk, körülöttünk, abból nincsen gyógyulás.”

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges vereség után a Fidesz képes lehet-e ellenállási mozgalmat szervezni, Tordai azt mondta: ez a politika természetéhez tartozik, de nem hiszi, hogy a párt könnyen talpra állna. „Orbán Viktor már most is kezdi elveszíteni a relevanciáját” – fogalmazott, és szerinte egy vereség után „a Fidesz háromfelé fog szaladni, az egyik része külföldre, a másik része a börtönbe, és a harmadik meg majd vitézkedik valahogy”. Úgy vélte, a párt előtt inkább szétesés áll, mint újjászerveződés.

Az LMP-től a függetlenségig

A saját politikai múltjáról, az LMP-ről és a Párbeszédről azt mondta: nem tagadja, hogy a korábbi pártjaik ma már nem meghatározó szereplők, de arra büszke, hogy az LMP és a Párbeszéd volt az első két zöld párt, amely parlamenti képviseletet szerzett Magyarországon. „Én nagyon büszke vagyok a 2010-es LMP-s parlamentbe jutásra” – mondta. A Párbeszéd létrejöttét pedig azzal indokolta, hogy a választási rendszer „gyakorlatilag kétpárti felállást kikényszerítő” logikájára válaszul akarták megteremteni az ellenzéki együttműködést.

A zöld politika tartalmáról Tordai azt mondta: „A zöld politika két alapvető értékre épül, a fenntarthatóságra és a társadalmi igazságosságra.” Szerinte ez nemcsak környezetvédelmet jelent, hanem emberi jogi és elosztási kérdéseket is. A helyi politikában ezt többek között úgy írta le, hogy „jobb legyen a levegő, kisebb a forgalom, a közlekedés szelíd eszközökkel történjen, ne beton legyen körülöttünk, hanem fák és virágok”, sőt még az is ide tartozik szerinte, hogy ne csak férfiakról nevezzenek el közterületeket.

Robotizáció: A többiek miből fognak megélni?

Az alapjövedelem ügyében Tordai továbbra is elkötelezettnek mutatkozott. „Én ezt egy nagyon inspiráló és fontos gondolatnak tartom továbbra is, és személy szerint elkötelezett vagyok a bevezetése mellett” – mondta. Ugyanakkor jelezte, ezt nem tenné a politikai együttműködés feltételévé. Inkább pilotprojekteket, kísérleteket tartana célszerűnek. Szerinte az alapjövedelem logikája már más területeken is alkalmazható lenne, így a családtámogatásban vagy a nyugdíjrendszerben is.

A nyugdíjakról azt mondta, Magyarországon „nagyon kéne egy nyugdíjreform”, és szerinte kellene egy olyan alapnyugdíj, amely biztosítja a „méltó időskori megélhetést”. A Tisza programjára utalva azt mondta, a 120 ezer forintos minimumnyugdíj-emelés fontos lépés lenne.

A mesterséges intelligencia és a munka világának átalakulása kapcsán Tordai azt mondta, a kormánynak ezzel már 2026 után foglalkoznia kell. Szerinte a fehérgalléros munkáknál a mesterséges intelligencia, a kékgalléros munkáknál a robotizáció ugyanazt a kérdést veti fel: „a többiek mit fognak csinálni, miből fognak megélni, ezt miből fogjuk finanszírozni?”. Úgy fogalmazott: „Szerintem az alapjövedelem a megoldás.”

Arra a kérdésre, hogy ez mai áron mekkora összeget jelenthetne, Tordai azt mondta: korábbi számításaik alapján ez már biztosan „egy 200 ezer forint fölötti összeg kéne legyen”. Példaként említette az ír művészalapjövedelmet, valamint egy zeneszerző ismerősét, akinek szerinte már most is a mesterséges intelligencia vette el a munkáját.

„Büszke vagyok a parlamenti akciókra”

A beszélgetés végén szóba kerültek a parlamenti akciói és az ezért kiszabott büntetések is. Tordai az egyik „legtöbbet büntetett” képviselőnek nevezhető. A házelnök bírálatára reagálva, miszerint az ellenzéki akciók cirkuszi látványossággá silányították a parlamentet, Tordai azt mondta: „Az erőszakmentes ellenállás különböző formáit valóban gyakoroltuk az Országgyűlésben is.” Megvédte a kék cédulás akciót, az elnöki pulpitus lezárását és az obstrukciót is, mondván, ezek adekvát válaszok voltak olyan törvényjavaslatokra, mint a választási szabályok átalakítása vagy a „rabszolgatörvény”.

„Szerintem a parlamenti ellenállásnak ezek az eszközei teljesen legitimek” – jelentette ki. Azt mondta, egyetlen szempont vezette őket: „senkinek az egészsége, test épsége veszélybe ne kerüljön”. Hozzátette, szerinte nem az ellenzéki akciók, hanem „az a törvényalkotási munka, amit a Fidesz-KDNP az elmúlt 16 évben folytatott”, veszélyeztette az Országgyűlés méltóságát. Az ilyen akciókra pedig – mint mondta – „kifejezetten büszke vagyok”.