Simonyi, az Atlanti Tanács jelenlegi kutatója volt Gavra Gábor vendége a Ring műsorában. A volt diplomata több meglepő állítást tett az Öt Youtube-csatornáján látó műsorban.

Simonyi, tőle talán meglepő módon leszögezte, Donald Trump mind a Vlagyimir Putyinnal, mind pedig a Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozóján „államférfiként” viselkedett. Ez alatt azt érti, hogy “nem feküdt le Putyinnak”, de azért Zelenszkijnek és az európaiaknak sem adott meg mindent.
 


Hozzátette, Oroszországnak láthatóan van ideje és erőforrásai a háborúzásra, addig Európa, az Egyesült Államok, és Ukrajna egyre nehezebben viselik el a háború árát. A folyamatot segítheti még, hogy Donald Trumpnak a béke személyes ügy: egyrészt a ciklusfelező választásokra 2026 őszén kerül sor, addig pedig kézzel fogható eredményt kell felmutatnia, valamint személyes politikai örökségének is szánja az orosz-ukrán béke megteremtését, sőt még Nobel-békedíjra is pályázik immár nyolcvanadik életévét is elhagyva.

A helyzet Simonyi András szerint az, hogy a területi követelések terén sem ment túl messzire Trump, nem ő próbálta meg a Putyin által kért Donyec-medence átadásáról szóló követelést „lenyomni” Zelenszkij elnök torkán. Ehelyett azt mondta, a területi vita Putyin és Zelenszkij megbeszélésének a függvénye kell, hogy legyen egy nagyobb békeszerződés keretein belül, ezért szorgalmazza a hármas találkozót is. Mindez kielégítheti az európai szövetségeseket is, akik 2024-es megválasztása után még a túlzott oroszbarátságtól tartottak Trumppal kapcsolatban.

Simonyi ezen túl Gavra Gábor kérdésére elmondta, Európának a jövőben Ukrajna kérdésben és saját védelme tekintetében is sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia. Arra, hogy ez évtizedekig nem történt meg, a volt nagykövet példaként hozta fel az 1994-es Budapesti Memorandumot és a 2016-2019-es Minszk I. és Minszk II. megállapodásokat, amelyeket Moszkva egytől egyik felrúgta, rámutatva ezzel az EU-s államok gyengeségére. Úgy vélte, ezzel fel van adva a lecke a vén kontinensnek, amelynek végre mederbe kell terelnie az orosz problémát, ehhez pedig önálló véderőre van szüksége.

Azokra a dilemmákra válaszolva, hogy a haderőfejlesztés az unióban csak a szociális kiadások kárára valósulhat meg, Simonyi András úgy válaszolt, itt az ideje, hogy az európai elit „őszinte legyen” a néppel, és elmagyarázza, hogy „a biztonságnak ára van.”

Az interjúból kiderül még:

  • Milyen lehet a jövőben az ukrán-amerikai katonai együttműködés?
  • Miben felelős a kialakult helyzetért Angela Merkel volt német kancellár?
  • Mi kell ahhoz, hogy Oroszország egy lehetséges béke után ne támadjon újra?