A Közelkép legfrissebb adásában a tömegbecslés divatjáról és valódi súlyáról és a Tisza-jelenség lélektani mélységeiről is megismerhetjük Schiffer András szokás szerint egyedi és karcos véleményét.
Schiffer szeriint a nemzeti ünnep kapcsán az elhangzott beszédek tartalmánál sokkal fontosabb kérdés, hogy „ez a tömegbecslés, ez miért vált ilyen központi kérdéssé?”. Emlékeztet: ez a jelenség nem most kezdődött, már legalább két éve uralja a nyilvánosságot minden hasonló rendezvény után. „Miért van az, hogy ilyen általam nagyrabecsült, fényes tekintetű politikatudósok, Szabó Andrea, jobb dolga sincs, mint tömegbecsléssel foglalkozzon?” – teszi fel a kérdést?
Szerinte valójában fölösleges vitáról van szó, hiszen az elmúlt évtizedek tanulsága az, hogy a megmozgatott tömegek nagyságából egyáltalán nem biztos, hogy bármilyen következtetést le lehet vonni a választási eredményre vonatkozóan „Csurka, amint megszervezte a MIÉP-et, 80-100 ezeres tüntetéseket össze tudott hozni a hősök terére. (…) „A 90-es választáson pont nem jutott be a Munkáspárt, viszont a választásokat követően az 1990-es év legnagyobb tömegmegmozdulását Thürmer Gyula szervezte Kádár János halálának az első évfordulójára” – sorolja a példákat Schiffer. Fordított példaként felidézi, hogy a Fidesz sem szervezett nagy létszámú rendezvényeket a 2010-es kampányban, mégis elsöprő győzelmet arattak. „Meg lehet nyerni úgy kétharmaddal is választást, hogy egyáltalán nem viszel utcára embereket, meg el lehet bukni a bejutási küszöböt úgy, hogy Magyarországon Budapestnek rekordernek számító 80 százezres tömeget viszel ki” – mutat rá.
Szerinte a létszámok körüli vita valójában nem is a választási eredmény előrejelzéséről szól, hanem a választási pszichózis része. A „megvilágosodás” pillanatától, vagyis Magyar Péter hirtelen megjelenésétől kezdve tulajdonképpen minden erről szólt: a like-számokról, a nézettségről, a menetek hosszáról, a tömegről, vagyis arról, hogy „valami nagy dolog történik”. És végül éppen ez tette a jelenséget valódi politikai realitássá – emlékeztet. A Tisza sikere mögött szerinte az a logika működik, hogy az emberek nem feltétlenül azért hisznek Magyar Péterben, mert világos tartalma van annak, amit képvisel, hanem mert azt látják, hogy rengetegen hisznek benne. „Én ezt neveztem el pár hónapról ezelőtt piramisjátéknak, hogy tulajdonképpen az egész mögött semmiféle fedezet nincsen.” – mutat rá.
Schiffer szerint sokatmondó az is, hogy hová megy el országjárása keretében a miniszterelnök. „A két miskolci körzet, Szentendre, Dunaújváros és Eger (...) ez négy olyan város, öt olyan körzet, ami így amerikai szlenggel szólva egy tipikus battleground körzet.” Úgy véli, az Orbán Viktor látogatására összegyűlt tömeg nagyságából ugyanúgy nem lehet megjósolni a választási eredményt. Ugyanakkor megjegyzi, ezeknek a gyűléseknek a létszáma nem egy összeomlott táborra vall. „Egy nagy verés előtt álló kormánypárt nem így néz ki, ahogy a Fidesz kinézett Kaposvárott, illetve Egerben.”
Miért érdemelte meg a Telex, amit Magyar Pétertől kapott a Nemzeti Menet után? Mit tanult a sajtóról a Tisza elnöke a Fideszben – és mi az, amiben még náluk is messzebbre megy? Mikor dőlt el az április választások eredménye? Mi volt a Tisza legnagyobb hibáka eddig a kampányban?
Kiderül az adásból.
Bejelentkezés