A Ring legfrissebb adásában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző csapnak össze. Gavra Gábor annak apropóján hívta őket a szorítóba, hogy a Facebookon kemény szóváltásba keveredtek a magyar kormány euroatlanti elkötelezettsége és az orosz-ukrán háború kapcsán.

A műsor elején Tarjányi Péter bejelenti, hogy mozgalmat alapít „10 évünk van” néven. Szerinte ugyanis ennyi időn van arra, hogy „nagyonon-nagyon rossz” magyarországi és európai folyamatokat megállítsuk, vagy legalább felkészüljünk az ezekkel járó kihívásokra.
 


Az szakember szerint jelenleg erre sem Orbán Viktor, sem Magyar Péter nem alkalmas, mert racionális viták, és programalkotás helyett „dühödt indulatokkal” politizálnak. „A Fidesznek szüksége van a Tiszára, és a Tiszának szüksége van a Fideszre” – mutat rá. Megjegyezte azt is, hogy az elmúlt időszakban nyomán ezt a jelenséget a saját bőrén is megérezte, amikor mindkét nagy pártot bírálta. A mozgalomnak ugyanakkor nincsenek pártpolitikai céljai. Szakmai kérdésekben készülnek „markáns állásfoglalásokra”, amelyekkel szeretnék rávenni a politikusoka a valódi párbeszédre.

Erre a műsorban rögtön alkalom is nyílt. Tarjányi és Orbán első pengeváltása arról szólt, ki nyerte meg és vesztette el az orosz-ukrán háborút? A politikai igazgató szerint nem az a fő kérdés, hogy az eredetileg kitűzött célokhoz ki van közelebb, hanem az, hogy „ki mennyi ideig bírja”. Úgy véli, az idő nem Ukrajnának dolgozik, ezért nekik is érdekük lenne a konfliktus mielőbbi lezárására később ugyanis ezt csak rosszabb feltételekkel tehetik meg.

Tarjányi Péter szerint még nem mondható ki, amit Orbán Viktor kijelentett, hogy Ukrajna elvesztette a háborút. Szerinte súlyos hiba volt, hogy a magyar kormány nem írta alá azt az európai uniós nyilatkozatot, amely leszögezte, hogy Ukrajna népének joga van dönteni a jövőjéről, nélkülük pedig nem születhet semmilyen békemegállapodás. A szakember szerint Magyarország „furcsa szerepet” játszik ebben a konfliktusban, amelyet kifejezetten veszélyesnek tart. Úgy véli, nem csak erkölcsi, de racionális alapon sem lehet geopolitikai együttműködést kialakítani Moszkvával, vagy Pekinggel a hatalmas földrajzi távolságok miatt. Magyarországnak már csak közép-európai elhelyezkedése miatt is az EU-val kell együttműködnie, amelynek az álláspontjával rendre szembe megy a kormány, és ezze „szegről-végről Oroszországnak segít” – szögezi le.

Orbán Balázs szerint ez az érvelés valójában csak egy „nagyon jó taktika” arra, hogy „delegitimálják nyugati „háborúpárti konszenzus megtörését”. A politikus szerint „két értékvilág” vitatkozik egymással. Az egyik szerint „univerzális felelősségünk van univerzális elvek szerint,” ő viszont úgy véli, hogy „első számú felelősségünk a saját közösségünk felé van.” Miután az oroszok és az ukránok is a saját érdekeiket képviselik ebben a konfliktusban, a magyar kormány feladata a magyar érdekek felvállalása. Az ominózus nyilatkozat aláírásának elvetése szerinte azért volt helyes, mert a dokumentum azt sugallja, hogy „Európának nincs külön hangja, hanem csak untermanja az ukrán pozíciónak.”

Putyin az orránál fogva vezeti Trumpot? Németország Ukrajna balekja, vagy példakép? Mi az, amit Orbán Balázs és Tarjányi Péter is elítél? A délszláv háborút jobban kezelték az akkori kormányok, mint a Fidesz az orosz-ukrán konfliktust? Légvár, vagy reális terv az EU orosz energiáról való leválása? Megéri-e többet fizetni az energiafüggetlenségért? Felülírhatják-e az érdekek az értékeket? Léteznek-e még értékek a nemzetközi politikában?

Az adásból kiderül, mit gondol erről Orbán Balázs és Tarjányi Péter.