A Ring a vasárnapi után hétfőn is rendkívüli adást szentelt az iráni háborúnak. Ezúttal Ujvári Barbara, Iránban élő magyar üzletasszony, a térség szakértője jelentkezett be.
A szakember jelenleg Isztambulban tartózkodik, mert, mind mondta „nagyon nagy valószínűséggel ez az interjú nem valósulna meg Iránban. mivel jelenleg a háború kezdete óta átváltottak a helyi internetre, intranetre.” Hozzáteszi: ez a teheráni politikai vezetés döntése. Szerinte „ennek az az oka, hogy tudják kontrollálni a perspektívát, illetve az információt.”
Rámutat: a korábbi légicsapásokhoz képest most az amerikaiak és izraeliek „annyira nem válogatnak a célpontok között”, így egyre több a civil áldozat. Támadás ért egy iskolát és egy kórházat is – mutat rá. Úgy látja, a magas rangú vezetők, köztük Ali Hámenei ajatollah halálával kapcsolatban a társadalom megosztott. Sokan felszabadultan ünnepelnek, mások mélyen gyászolnak és vannak olyanok is, akik csak kivárnak.
Ujvári Barbara szerint a rendszer valószínűleg nem omlik össze, mert az utódlás rendszere jól ki van építve, így, ha valaki kiesik, aránylag hamar pótolható -akár a legfelső vezető is. Jelenleg Hámenei megölése után az országot az iráni elnök, az iráni parlament szóvivője, illetve az iráni igazságügyi miniszter vezeti, de hamarosan megválasztják az ország új első emberét.
Úgy látja, a konfliktus lehetséges kimenetele kapcsán Amerika „félrekalkulál”, úgy számolnak, hogy 1-4 hét alatt lezárható a háború, mert „az irániak majd meghátrálnak, és az emberek utcára fognak vonulni”, hogy megdöntsék a rendszert. Szerinte ez azonban nem életszerű elképzelés, hiszen ameddig folyamatosan lövik a nagyvárosokat, eleve nem alakulhatnak ki nagy demonstrációk. A teokratikus rezsimmel szemben álló tömegek alapvetően arra várnak, hogy egy külső erő összeroppantja a rezsimet. Csakhogy közben Trump meg tőlük várja a rendszerváltás kikényszerítését. „Az irániak várják az amerikaiakat, az amerikaiak meg várják az irániakat” – foglalja össze a faramuci helyzetet.
Izrael viszont szerinte „pontosan tudja, mit csinál”, és saját forgatókönyvükbe „rángatják bele” az USA-t. Nekik a perzsa állam meggyengülése az érdekük, akár annak az árán is, hogy az ország darabokra hullik. Emlékeztet: kész teóriák készültek már arra, hogyan lehetne felosztani Iránt. „Iraki Kurdisztán megkapná az iráni kurd részeket, Azerbajdzsán megkapná az azerbajdzsáni részeket, Pakisztán megkapná a belúdzsi részeket” – sorolja a szakértő. Szerinte ez ma „valós, óriási veszély”, ám ebbe a rezsimellenes irániak többsége sem menne bele soha.
Születhet-e valaha egy Nyugat-barát Irán? Felállhat-e a jelenlegi rendszeren belül egy nyitottabb, tárgyalóképes vezetés? Meddig mennek el a szembenálló felek a háborúban?
Kiderül az adásból.
Bejelentkezés