Keményen egymásnak feszült Konok Péter békevágya és Hont András realizmusa az ÖT e heti műsorában, amikor szenvedélyes vitát folytattak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújáról. Vogyerák Anikó vendégei mellettük ez alkalommal Nagy Attila Tibor és Ceglédi Zoltán voltak.
 


A háború tehát felkorbácsolta az indulatokat a stúdióban. Hont András szerint is problémás, ha Donald Trump és köre dönti el, ki a diktátor a világban és ki nem, de hozzátette: az is igazolhatatlan, hogy egyesek azt állítják, hogy egy Hámenei ajatollah-szintű diktátor megbuktatása és megölése jogtalan és igazságtalan. Konok Péter szerint azonban, ha az iszlám diktatúra ellen az egyetlen megoldás egy ország bombázása akkor, így ő, „dobjuk ki a Radnóti Miklós köteteinket, vagy helyezzük őket a kuka tetejére, mert a Nem tudhatom éppen erről szól”. Bármilyen agressziót a szenvedő, tüntető irániak felszabadításával megindokolni a történész szerint cinizmus.

Hont András számonkérte Konokot, amikor utóbbi Izraelt – annak gázai tevékenységét – az iráni rendszerrel vetette össze. „Izrael alkotmányában nincs benne, hogy minden muszlimmal végezni kell” – szögezte le Hont, aki azt is hozzátette, tartani lehet attól, hogy a „nemzetközi baloldal az utcákon fogja megvédeni szegény, pici ártatlan Iránt is”, ezért úgy véli, „az lenne a jó, ha nemzetközi baloldal egységesen elgyalogolna Vlagyivosztokba és vissza sem jönne onnan”. Konok Péter szerint azonban teljes képtelenség csak realitások, „érdekek, erő és pénz” mentén beszélni a világ dolgairól, hiszen civilizáció és értékek is léteznek.

Az iráni helyzetről Nagy Attila Tibornak is határozott véleménye volt: a pacifizmus szép gondolat, de a való életben háborúk „voltak, vannak és lesznek”, és ezek kőkemény érdekek mentén zajlanak. Ceglédi Zoltán pedig megjegyezte: képzeljük csak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai hadjárata fele annyira eredményes, mint Trump 2026 eddig eltelt napjaiban. Ma nem igazán beszélnénk már ukrajnai háborúról.

Az ÖT beszélgetőpartnerei nem hagyták szó nélkül a hazai viszonyokat sem a világot rengető események közepette. Konok Péter és Ceglédi Zoltán is megállapították, nem csupán a Fidesz tolja át az ukránellenességet az Orbán–Zelenszkij-olajviszály kapcsán, hanem a Tisza Párt és Magyar Péter sem fogalmaz meg Ukrajna-barát álláspontot, hiszen „mindenki a mitikus kiábrándult fideszest” kergeti évek óta – az ellenzék is. Ebben a helyzetben ismét a balliberális közönségnek kell engednie az új miniszterelnök-jelölt politikai stratégiája javára.

Hont András hozzáfűzte, a világ egyre bizonytalanabbá válik, egyre több biztosnak hitt pont – így a béke is – megremegett, vagy egyenesen semmivé foszlik. Az emberek első sorban azért utasítják el az orosz-ukrán háború folytatását, mert már csak azt látják, hogy „van valami, ami irdatlan költséget emészt fel”, nem pedig valamiféle „ukránellenességből”. Ahogyan a menekültválság, a migráció elutasítása sem főként a rasszizmusról, hanem az egzisztenciális szorongásról szólt.

A műsorból kiderül még az is: hogy jön Adrian Mole titkos naplója az iráni helyzethez, hogy Zelenszkij hibázott-e a Barátság-kőolajvezeték leállása körüli vitában, vagy Orbán Viktor, valamint, hogy ki volt az utolsó igazi német politikus, és, hogy miért nincs utóda.