A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor az iráni háború állásáról, lehetséges kimeneteléről és következményeiről faggatta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt.
A beszélgetés felütését Donald Trump hétfői megszólalásai adják. Az amerikai elnök bejelentette, hogy „előrehaladott tárgyalások folynak Iránnal”, ezt azonban teheráni hivatalos források cáfolják. Trump erre azzal vágott vissza, hogy szerinte az iráni hatalmi struktúra annyira szét van verve, „hogy nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal”.
Demkó Attila szerint valóban rendkívül nehezen átlátható a helyzet a perzsa államban. Úgy látja, „az Egyesült Államok keresi az utakat, hogy hogyan lehet lezárni ezt a háborút”, mert az a remény, amely szerint az első izraeli–amerikai csapások után „lesz akár egy rendszerváltás, akár egy népfelkelés”, nem valósult meg. Hiába likvidálták az elit első, sőt részben a második vonalát is, a rendszer nem omlott össze. A helyzetet bonyolítja, hogy Washington egyik nap a teljes megsemmisítéssel fenyeget, pár nappal később már tárgyalnának – teszi hozzá.
A szakértő szerint Irán lényegesen nehezebb ellenfél, mint amelyekkel eddig az amerikaiak a térségben összecsaptak. „Ez nem Irak és nem Jemen”, az ország helyzete földrajzilag és stratégiailag sokkal összetettebb. Kiemeli a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú szerepét, amelyet Irán ural, mert a Zagrosz-hegység magaslatairól „belátja” az egész öblöt. „És ha belátják, akkor bizony meg tudják semmisíteni ott a könnyű célpontot nyújtó két-háromszázezer tonnás olaj- és LNG-szállító hajókat is” – jegyzi meg. Hangsúlyozza: Teheránnak nem kell klasszikus hadászati győzelmet aratni ahhoz, hogy kifejezetten csekély befektetéssel súlyos globális problémákat idézzen elő. „Mondjuk egy Sahidnak az ára állítólag 35 ezer dollár”, de ha ezt ráindítják egy hatalmas tankhajóra, akkor a célpont „több százmillió dollár érték”.
Mások a nézőpontok is. „Most már a vesztenivalója viszonylag kevés Iránnak, de még nagyon sok a vesztenivalója az öbölállamoknak, az Egyesült Államoknak meg a világgazdaságnak” – mutat rá a szakember. Szerinte ez nem csak stratégiai, de sokszor személyes szinten is igaz. „Ha Modzstaba Hameneit nézzük, neki ugye neki a fél családja már halott”, és sok más iráni vezető is „elvesztett családtagokat, barátaikat, harcostársakat”. Az iráni elit és a nép gondolkodását eleve nem lehet „európai, vagy amerikai ésszel megközelíteni”, mert „más a koordinátarendszer”.
Mi jelenthet győzelmet Teheránban, és mi Washingtonban, vagy Tel-Avivban? Mi az, amiben az amerikai és az izraeli érdekek azonosak, és miben különböznek? Kiszakítható Irán az orosz és kínai ölelésből? Lehet-e arab után perzsa tavasz is? Meddig tűrik Trump szavazói a háborút? Hogyan tette súlytalanná saját magát Európa?
Kiderül a műsorból.
Bejelentkezés