A Monológ Extra friss adásának témáját egy olyan titokzatos párt adja, amelyet milliók akarnak látni, csak épp sohasem látszik.

Ceglédi Zoltán szerint a Tisza körül kialakult egy különös „meggyőződés, várakozás, lelki állapot”: hogy az, amit a pártból és annak prominens alakjaitól látunk, a kormányra kerülésük után alapvetően meg fog változni. Akkor kerül majd napvilágra a „titkos Tisza”, Magyar Péterék valódi arca, amely sokkal bölcsebb, profibb és demokratikusabb lesz, mint amilyennek jelenleg tűnik.
 


Mintha ebben a hitvilágban a látható hibák, vagy ellentmondások csak a felszín lennének, míg a mélyben ott lapul az ellenzéki vágyakat valóra váltó politikai formáció.

Jellemző példaként említi Ruszin-Szendi Romulusz lökdösődését a Mandiner munkatársával, vagy Magyar Péter piros aktáját, amelyben precízen összeírta Rónai Egonnak, mit kérdezzen meg legközelebb Lázár Jánostól. Ellenkező esetben „A MUOSZ-tól a főszerkesztők fórumáig mindenki szirénázna”, így viszont „megy a rihiröhi” – mutat rá Ceglédi.

„De ugye mindebből ne következtessünk arra, hogy ők hogyan fognak majd kormányon a sajtóval bánni, ugye? Mert van egy titkos tiszta, ami nagyon szereti a sajtószabadságot, tiszteletben tartja az újságírókat, a véleményszabadságot” – enged bepillantást a Tisza-hitvilágba az elemző.

Alelnökök kerülnek elő kongresszus nélküli megválasztással, a párt kommunikációja kerüli a kényes ügyeket, szakpolitikusaikat nem ismerjük. vagy ha igen, annál rosszabb – ám a szimpatizánsok körében töretlenül él a hit, hogy ezek a jelenségek azonnal megszűnnek, amint hatalomra kerülnek.

Ceglédi radikális módszerrel derítené ki, valóban létezik-e a „titkos Tisza”. Azt javasolja, az ellenzéki sajtó egy hétig egyszerűen ne írjon Magyar Péterről, ne szemlézze a posztjait, ne hívja meg sehová. Aztán közölje a feltételeit a további együttműködésnek:

1. „Fejezze be a sajtó baszogatását”, hiszen elvileg már nem fideszes.

2. Oldja fel a nyilatkozati tilalmat a Tisza általa „agyhalottaknak” nevezett képviselői és politikusai számára.

3. Fogadja el „hepciáskodás nélkül”, hogy ő és az emberei is valódi kérdéseket fognak kapni, amelyekre valódi válaszokat várnak.

Az elemző szerint így esetleg kiderülhetne, létezik-e a „titkos Tisza” a valóságban?