A Ring legújabb adásában Gavra Gábor, az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, az amerikai-európai, az amerikai-ukrán, illetve amerikai-orosz viszonyról faggatta Vincze Hajnalka kül- és védelempolitikai kutatót, a philadelphiai Foreign Policy Research Institute munkatársát.
A szakértő szerint tévedésen alapul az a közkeletű értelmezés, hogy „az USA elárulja Európát”. Washington olvasatában éppen az EU vezetése az, amely „végzetesen meggyengíti Európát, a felismerhetetlenségig megváltoztatja, és egy gyenge, használhatatlan szövetséges lesz belőle.” Vincze szerint a Fehér Házban úgy érzik, „már nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szövetségeseink élősködjenek rajtunk.”
Hangsúlyozza, hogy az európai és amerikai demokráciafelfogás között is egyre szélesebb a szakadék. Ahogyan azt J.D. Vance külügyminiszter is szóvá tette korábban: „ami jelenleg Európában szólás és véleményszabadság néven fut, az amerikai szemmel nem az.”
Trump számára kulcskérdés a bevándorlás is, amelytől nem csak az öreg kontinens, de az egész atlanti világ jövőját is félti. „A stratégia azt említi, hogy nagyjából, ha a trendek így folytatódnak, akkor 20 éven belül lesznek olyan NATO országok, amiknek a többsége már nem európai” – mutat rá Vincze Hajnalka. Hozzátette: Washington szemében ez elsősorban a nem ideológiai, vagy morális kérdésként vetődik fel, hanem a szövetségi rendszer működőképességét veszélyeztető trendként. „Egyre kevésbé biztosak abban, hogy egy háborús helyzetben mennyire számíthatnának a lojalitására ennek a lakosságnak” – mutatott rá.
Megjegyezte: a közbeszédben gyakran félreértik, mit is jelent a NATO sokat emlegetett 5. cikkelye. A szakértő szerint „nagyjából annyit tartalmaz, hogyha az egyik tagállamot támadás éri, akkor a többi szövetséges elkezd arról konzultálni, hogy mindenki majd a saját döntése alapján hogyan fog a megtámadott szövetséges segítségére sietni.” Ugyanakkor leszögezi: Amerika nem teheti meg, hogy bármilyen helyzetben cserben hagyja a szövetséget. „Az Egyesült Államok egész nemzetközi hitelessége… azon múlik, hogy ő mint védelmező szövetséges milyen hiteles marad” – mutat rá.
Minden nagyhatalomnak van egy „védelmi perimétere”, amelyen belül minden körülmények közt garantálja szövetségesei biztonságát. Ukrajna viszont „nincs ezen a védelmi periméteren belül, nem is volt” – szögez le.
Valóban olyan hatalmas a különbség Biden és Trump külpolitikája között? Mennyi esély van nukleáris fegyverek bevetésére a háborúban? Mi az amerikai végcél Ukrajnában – egyáltalán létezik? Mi az, amit már Obama is úgy látott, mint most Trump?
Kiderül a műsorból.
Bejelentkezés