Ez az országgyűlési ciklus azzal kezdődött, hogy 2022. április 3-án a Fidesz kiütötte a régi ellenzéket. A kormánypárt sikerének aznap este a Fidesz közép- és felsővezetőivel együtt örült az a Magyar Péter, aki két évvel később a kormánypárt egyetlen kihívójává vált. Ma már tudjuk: ez a nap volt a régi ellenzék utolsó seregszemléje és egyben Waterlooja.
Hiába próbált meg a Márki-Zay Péterrel szemben folytatott mérsékelten ízléses blame game-mel, majd a Dobrev Klára vezette árnyékkormánnyal domináns ellenzéki párt maradni a DK, legkésőbb 2024-ben kiderült, hogy erre sem ők, sem a Donáth Anna vezetésével ugyanerre kísérletet tevő Momentum nem lesz képes.
Ha így lesz, akkor a magyar baloldal mint olyan távozik az Országgyűlésből. De még ha a szárnyaszegett Demokratikus Koalíció parlamenti párt marad is, a magyar baloldal számára ez a választás még a 2010-esnél is súlyosabb vereséget hoz a jelek szerint: akkor az MSZP legalább az ellenzék vezető ereje tudott maradni egy cikluson át, most erre a DK-nak esélye sincs.
A DK (és a Kutyapárt) maradt talpon utolsóként a magyar baloldal szereplői közül. Az MSZP, a Párbeszéd, továbbá az LMP és a Momentum eleve meg se próbált elindulni a 2026-os választáson. A 2022-es baloldali összefogás jobboldali segédcsapata, a Jobbik a jelöltállítás során vérzett el; a listaállításhoz szükséges 71 helyett 47 jelöltet volt csak képes állítani. A DK – a 2022-es összefogás pártjai közül egyedüliként – képes volt ugyan listát állítani, de jelöltjei közül a dunaújvárosi Szabó Zsolt és a kecskeméti Kopping Rita visszalépett, a salgótarjáni Godó Beatrixot, a zuglói jelölt Komáromi Zoltánt és a kispesti Ternyák Andrást hivatalosan a pártjuk léptette vissza, míg a szombathelyi Czeglédy Csaba végül nem DK-s, hanem független jelöltként indult el. A DK és visszalépő politikusai ezzel nyilvánvalóan azt az üzenetet küldik a választóknak, hogy a Dobrev Klára vezette párt nem ura saját jelöltjei döntésének, és képtelen 106 választókerületben talpon maradni.
Amit látunk, annak gyökerei természetesen nem Magyar Péter megjelenéséig nyúlnak vissza.
Az úgynevezett rabszolgatörvény elleni tüntetések idején kialakult közös ellenzéki fellépés napjaiban, amikor az ellenzéki képviselők a parlament lépcsőjén közös esküt tettek, az ellenzéki pártok – a DK-tól a Jobbikig – elvesztették identitásukat. 2018-19-ben kialakult a zöld, baloldali, liberális, jobbikos identitást felemésztő O1G-identitás, amely viszont azzal a veszéllyel fenyegette az ellenzéki pártokat, hogy ha valaki hangosabb, több emberhez eljutó, hatékonyabb O1G-üzenetekkel kezd operálni, akkor a pártidentitásukat vesztett szavazóik pillanatok alatt lelépnek az addigi formációk mellől és csatlakoznak az új szereplőhöz. Pontosan ez történt Magyar Péterrel, aki azzal, hogy új mozgalmat épített, új lendületet adott a saját pártjait felemésztő O1G-ideológiának.
Magyar Péter körül volt jobbikosok éppúgy feltűntek, mint a ’80-as évek reformértelmiségének egykori sztárjai. Wass Albertet és Radnótit idézve próbálja egy táborba terelni az egykori SZDSZ-es és jobbikos (de mindenképpen Orbán-ellenes) szavazókat – alig másfél hét múlva kiderül, mennyire sikerült neki.
A Tisza áttörése nem történhetett volna meg, ha
Amint befutott egy frissebb, lendületesebb O1G-ajánlat, szavazóik tömegesen pártoltak az új erő mellé. A magyar baloldal saját szereplőinek köszönheti, hogy – akár a Fidesz, akár a Tisza lesz a választás győztese – egy, a 2010-est is felülmúló történelmi vereség elé néz.
A szerző Nagy Attila Tiborral közösen írt kötete, a Párbaj – Orbán Viktor és Magyar Péter küzdelme a hatalomért megrendelhető a spiritkonyvek.hu oldalon.
Borítókép: A Parlament épülete / fotó: Balint Szentgallay / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Bejelentkezés