spotify Hallgasd meg!

Néhány napja láttam egy fiatal rendező, Adam Martinec első nagyjátékfilmjét a Toldi Moziban, a múlt heti budapesti Cseh Filmkarneválon. A magyar nyelvű programban Tor címen szerepelt, eredeti cseh címe Mord. A vetítés felvezetésében elhangzott, hogy a film a cseh újhullám hagyományait követi, de hamar kiderült, hogy kevésbé szatirikus, mint a Jiří Menzel-féle Szigorúan ellenőrzött vonatok vagy Miloš Forman klasszikusa, a Tűz van, babám! Inkább csak realista, de azért a humor sem hiányzik belőle, még ha visszafogottabb is. A téma sem új – egy disznóvágásra készülő többgenerációs család tagjainak egymás közötti konfliktusai. De akkor miért lehet mégis érdekes nekünk ez a film itt és most?

Moziba járni érdemes

„Az ember néha filmszínházba vágyik, ha az egész élet az idegzetére mászik”, énekeli Laár András. Ha nagyon alacsonyra teszem a lécet, akkor önmagában már annak is örülhetünk, hogy születnek ilyen filmek, hogy meg lehet őket nézni a moziban, és hogy más országok más nyelvű filmjeit is idehozza nekünk valaki. Nincs rossz dolga annak, aki Budapesten, a nagykörúton belül vagy annak vonzáskörzetében lakik, és egy februári hétvégén válogathat a párhuzamosan futó Magyar Filmszemle és a Cseh Filmkarnevál vetítései közül, úgy, hogy előtte a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválra mehetett, utána a Finn Filmnapokra látogathat el, és így tovább. És ha nem is esik hasra egy-egy alkotástól, moziba járni akkor is érdemes.

Én kifejezetten utálom, ha a mögöttem ülő a nyakamba köhög, az előttem ülő kitakarja a feliratot, a mellettem ülő meg a fülembe csámcsog, de a mozi mégiscsak ad valami pluszt. A Torban van például egy jelenet, aminél a teremben kitör a nevetés, én meg kussban ülök, mélyen azonosulva azzal a szerencsétlen szereplővel. Az történik ugyanis, hogy a fickó megcsúszik, seggre ül, közben pedig magára borítja a frissen leölt disznóból lecsapolt vért. Persze nem én vagyok az egyetlen kussoló és azonosuló, és százalékos arányt sem tudnék mondani, hogy hányan kussolunk és hányan röhögnek, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy máshogy reagálunk ugyanarra, és hogy ez az élmény nincs meg, ha otthon, a laptopról nézi az ember ugyanazt a filmet. Ha már ketten vagy többen nézzük, akkor...