Szerbia politikai történetének új fejezete kezdődik az előrehozott parlamenti választás után. Aleksandar Vučić vasárnap este elismerte a vereséget: az általa vezetett Egyesült Szerbia helyett az Egyetemista Lista szerezte meg a parlamenti mandátumok többségét. A jelenlegi becslések szerint az egyetemista mozgalom 135–140, Vučić politikai tábora pedig mintegy 105 mandátumra számíthat. A végleges hivatalos eredményekre még várni kell.

A fordulat jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A 2024 novemberében, az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után kibontakozó tiltakozási hullám olyan politikai erőt szült, amelynek sikerült választási győzelemre váltania a kormányellenes elégedetlenséget. A tizenhat halálos áldozatot követelő tragédia után az egyetemisták hónapokon át tüntettek, blokádokat tartottak fenn, és a korrupció, valamint a politikai felelőtlenség elleni fellépést követelték.

A választási eredmény így egyértelmű jelzés a régi hatalom számára.

A választók jelentős része változást akart, s ennek érdekében olyan politikai formációnak szavazott bizalmat, amely a rendszer leváltását ígérte.

Csakhogy a választási győzelem és a sikeres kormányzás két különböző dolog. Vučić rendszerének bírálata indokolt és számos konkrét ténnyel alátámasztható. Az Egyetemista Lista győzelme azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy az új politikai erő képes lesz megoldani az ország problémáit. A kampány során ugyanis több alapvető kérdésre nem született világos válasz.

Szerbia most olyan politikai kísérlet előtt áll, amelynek következményei egyelőre nehezen mérhetők fel. A régi hatalom vereséget szenvedett, az új többség pedig olyan elvárásokkal szembesül, amelyeket nem lesz könnyű teljesíteni.

Az újvidéki tragédiától a választási győzelemig

Az Egyetemista Lista felemelkedésének hátterében súlyos társadalmi trauma áll. 2024. november elsején összeomlott az újvidéki vasútállomás felújított előtetője, tizenhat ember halálát okozva. Az eset nem csupán egy építési beruházás körüli kérdéseket vetett fel: a közvélemény jelentős része a tragédiát a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságával, az ellenőrzés hiányosságaival és a politikai felelősség elhárításával kapcsolta össze.

A tiltakozások hamar túlnőttek az eredeti követeléseken. Az egyetemisták a felelősség tisztázását, az intézmények működésének helyreállítását és a korrupció elleni fellépést követelték. A mozgalom idővel a Vučić-rendszerrel szembeni elégedetlenség legfontosabb gyűjtőhelyévé vált.

Az országot hónapokon át tüntetések, blokádok, a tiltakozók és a rendőrség által egyaránt elkövetett erőszakos cselekedetek jellemezték.

A választási eredmény azt mutatja, hogy az elégedetlenség jóval szélesebb társadalmi rétegeket érintett, mint amennyit a kormánypárti kommunikáció sejtett...