„Néhányan annyira lemaradtak a versenyben, hogy azt hiszik, ők vezetnek.” Önkéntelenül is a Maffiózók című sorozat eme frappáns igazsága jutott eszembe, amikor a Fidesz áprilisi vereségét boncolgató elemzéseket hallgattam az elmúlt hónapokban. A hátam közepére se kívántam, hogy beálljak a megfejtők egyre népesebb sorába, de sajnos azt látom, hogy kezdenek kissé félremenni, félbe maradni a konklúziók. Ráadásul éppen azokban a körökben, ahol a legnagyobb szükség volna a tárgyilagos értelmezésre és a tanulságok mielőbbi levonására.
A miértekből ugyanis elsősorban nem a Fidesznek kell tanulnia. Hanem a teljes magyar jobboldalnak – mozaikként vagy monolitként, édes mindegy. A leckét pedig nem egészen ott érdemes kezdeni, ahol mindenki más teszi.
Indítsunk messziről
Kezdjük az egyik legjelentéktelenebbnek tűnő – a végére kiderül, miért nem az –, de egyben legkellemetlenebb észrevétellel: a volt kormánypártra nemcsak hazai ellenfelei, hanem saját nyugati politikai szövetségesei is köröket vertek abban, ahogyan a változó korszellemet, társadalmi közérzetet és igényeket – ha úgy tetszik, a „vájbot” – érzékelték és politikailag hasznosították.
Ez a különbség áprilisra sorsdöntővé vált.
A Fidesz új európai politikai pozíciójának kialakítása az Európai Néppártból történt 2021-es távozással kezdődött, és a Patrióták Európáért 2024-es megalakításával teljesedett ki. Utólag persze könnyű valamiféle előre megtervezett jobboldali átrendeződés első fejezeteként bemutatni mindezt. A valóság ennél prózaibb: az egész folyamat legalább annyira volt kényszerhelyzet, mint tervszerű stratégiai fordulat.
A frigy hallgatólagos házassági szerződése nagyjából úgy festett, hogy Orbán Viktor vitte a kapcsolatba másfél évtized kormányzati tapasztalatát, egy hivatalban lévő uniós miniszterelnök presztízsét, és az általa felépített nemzetközi hálózatot.
Addig is mindenki kapott valamit. Orbán szövetségeseket és nemzetközi relevanciát, a többiek pedig egy olyan politikust, aki bizonyítani tudta, hogy az általuk hirdetett tételek egy részével nemcsak választásokat lehet nyerni, hanem tartósan kormányon is lehet maradni.
Csakhogy az új európai és amerikai jobboldal jelentős részét gyökeresen más társadalmi hajtóerők emelték fel, mint amelyek a Fidesz 2010 utáni sikersorozatát működtették. Ezt a különbséget pedig Budapestről mintha nem akarták volna észrevenni.
Szuperszoftver a Commodore 64-en
Orbán Viktor komoly időt, energiát, politikai és gazdasági tőkét fektetett az új nemzetközi irány kiépítésébe. Donald Trump második elnöki...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.