Ahol a sör még mindig nem drága – Prága és más cseh csodák

Kopaszra borotvált fej, piros melegítő, sportcipő. Lehuppan az egyetlen üres asztalhoz, hozzák neki a sört. Egyetlen korty, és el is tünteti a felét. Én a sarokban ülök laptoppal, és mire két perccel később felnézek, a kopasz előtt már ott van az újabb korsó sör. Az sem sokáig. Tipikus életkép egy prágai sörözőben. Lecsapolják, megkapod, megiszod, és hozzák is a következőt.

Budapestről viszonylag könnyű eljutni Brnóba és Prágába, a legkényelmesebben talán a RegioJet járataival. A cseh vasúttársaságnál az internet is működik, mármint tényleg, egyszer egy hétórás út alatt lenyomtam egy nagyjából teljes értékű munkanapot, még a másodosztályú helyjegy mellé is járt egy kávé és egy ásványvíz, de baráti áron más is rendelhető a büféből. A jövő megállíthatatlanságát jelzi, hogy ezt már csak az applikáción keresztül lehet megtenni, bár egyelőre még nem robotok, hanem hús-vér emberek szolgálnak fel. De utazhatunk más vasúttársasággal, vagy akár busszal is, a szintén jól felszerelt járműveket futtató FlixBus ezen a vonalon is szorgalmasan fuvarozza az utasait.

Szerény tapasztalataim alapján az országon belül sem bonyolult tömegközlekedni. Az egykori Csehszlovák Államvasutak cseh utódcége, a České dráhy oldaláról könnyedén vehet jegyet az ember, és úgy láttam, pontosak a vonatok. A prágai tömegközlekedés is egészen kiváló, sűrűn járnak a metrók, buszok, villamosok, a vonaljegy vagy a 24 órás bérlet beszerzése pedig gyerekjáték. Brnóban viszont meggyűlt a bajom a jegyvásárlással: bizonyos automaták csak készpénzt, abból is csak aprót fogadnak el, sőt találkoztam olyannal, ami még azt sem, és a bankkártyával működő fedélzeti készülékből sem sikerült jegyet venni – mint megtudtam, nem elég a felszállásnál érinteni, a leszállásnál meg kell ismételni a procedúrát, a tranzakció csak ekkor jön létre.

*

Mivel Prága korábban Csehszlovákia fővárosa volt, rengeteg felvidéki magyar fiatal jött ide tanulni és dolgozni, és ez még ma is jellemző. Pár éve jártam egy előadáson a prágai Ady Endre Diákkör szervezésében, utána pedig beszélgettem az egyik magyar diákkal, aki panaszkodott a prágai lakhatási válságról. Kínai és más külföldi befektetők, cégek vásárolnak fel üres lakásokat, tőlük lehet bérelni, egyre borsosabb áron. Hiába olcsó egy buszjegy vagy egy korsó sör, Prágában összességében drága az élet. Az előadó a város magyar kapcsolatait mutatta be, kezdve onnan...