Hallgasd meg!Polgárok, politikusok, kalandorok – a demokráciát veszélyezteti a töredékes pártstruktúra
Sokan azt gondolják, hogy a Fidesz nyomása teszi lehetetlenné a polgári politizálást, a kormányzati propaganda üresíti ki a politikai érdekképviselet klasszikus formáit, az államot eluraló egypárti szempontrendszer az, ami mellett értelmes, komoly emberek ezerszer is meggondolják, hogy politikusként lépjenek föl elveik, értékeik, érdekeik, közösségeik képviseletévben. A baj azonban sokkal nagyobb. Olyan nagy, amekkorát még a Fidesz hegemón törekvései sem tudnak okozni. A politika professzionalizálódása az egész nyugati világban kihúzta a talajt a demokrácia alól.
Lépten-nyomon azzal szembesülünk, hogy az ellenzék képtelen igazi politikusgárdát kiállítani. Ha a közéletben fel-felbukkanó mozgalmak hosszú során végigtekintünk, azt látjuk, hogy lassan évtizedek óta hiány van ellenzéki politikai káderekből. A régi baloldali, itt feledett liberális, hajdani szocialista vagy szabaddemokrata politikai őskövületek mellé sehogyan sem tud felnőni értékes gondolatokat kiérlelő, hatékony tetteket megvalósító új politikai elit. A fel-felbukkanó ambiciózus vezérek mögött nincs kíséret, a kitűzött zászló körül nincs szervezett tábor, csak kaotikus tömeg.
Magyar Péter és a körülötte csoportosuló politikai jártasságokat nélkülöző pártaktivisták adják a közvetlen tapasztalatot. Magyarnak sokszor le kell tiltania a politikustársai megnyilatkozásait, kézi vezérléssel kell irányítania fővárosi és EP-frakcióját, annyira idegenül mozognak a közéletben az új ellenzék képviselői. Ha mégis meg-megszólalnak, olyan eredmények születnek, mint Kulja András katasztrofális lebőgése a Takács Péter egészségügyi államtitkárral folytatott vitában, vagy Kollár Kinga szégyenletes okfejtése Brüsszelben.
Hasonló jelenséget tükröz a Demokratikus Koalíció nyilatkozata is, amely szerint a Tisza jelöltjei a fővárosi cégek igazgatói székeibe „kóklerek, akiket politikai alkuk és személyes ismeretségek alapján” akar kineveztetni a párt. De vélhetően ebbe a mintázatba illeszkedik Ordas Eszter lemondása is, akiről az a hír járja, nem bírta elviselni azt a nyomást, ami Magyar Péter részéről nehezedett rá. A minap nyilatkozott az Ötpontban podcastben a tiszások fővárosi frakciójának munkájáról Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, aki szerint „ijesztő felszólalásokat lehetett a tiszásoktól hallani a Fővárosi Közgyűlésben”.
A polgármester szerint a párt képviselői a Wikipediából tájékozódtak, és így akarták leváltani a fővárosi állatkert vezetőjét, holott a főigazgató-helyettes már nem dolgozott ott, zavaros és teljességgel szabálytalan pályáztatási folyamatokat eszeltek ki, szakembereket üldöztek el. Egyszóval úgy működnek – de ezt már nem Soproni mondja...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.