Régi mondás: a hatalom nem formálja az embert, csak nagyít és láthatóvá teszi azokat a tulajdonságokat, amelyek már benne rejlettek. Magyar Péter első tizenkét kormányzati napja után ezt érdemes nagyon komolyan venni, mert – a jelek szerint –
A visszamenőleges hatály: amikor a bosszú törvényt ölt
A Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslata a miniszterelnöki mandátumok két ciklusra korlátozásáról önmagában nem elvetemült és nem ésszerűtlen ötlet. A baj csupán az, hogy a benyújtott formájában 1990-ig visszamenő hatállyal óhajtják alkalmazni. Jogász elemzők egyértelműen megállapítják: ez visszaható hatályú és személyre szabott jogalkotás — Orbán Viktoron kívül nincs olyan személy, akire az 1990-ig visszamenő hatály vonatkozna.
Ez jogállamisági szempontból súlyos probléma – és nem a célszemély miatt. A visszamenő hatályú, egyénre szabott jogalkotás nem jogállami eszköz – se Orbán ellen, se más ellen. Se Magyar Péter ellen a jövőben. Elemzők már felteszik a kérdést: ha elfogadható a 36 évre visszamenő szabályozás, mi akadálya annak, hogy holnap más személyek ellen is hasonló logikával alkossanak törvényt. Ez a precedens nagyon veszélyes, függetlenül attól, ki az elsődleges célpontja.
Az Alkotmánybíróság egyébként már egyszer döntött hasonló ügyben: a 2010-ben bevezetett 98 százalékos különadót – amelyet szintén visszamenőleges hatállyal alkalmaztak – az AB később megsemmisítette. Magyar Péter jogászként talán a tudatában van ennek. Kérdés: tudja-e ugyanezt kormányfőként is.
A kereszténység és az Alaptörvény: az árnyaltabb kép
A Tisza Párt módosítási javaslata kivenne az Alaptörvényből egy sarkalatos tételt: hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A KDNP és Fidesz ezt úgy kommunikálja, hogy a kormány kiveszi a kereszténységre utaló passzust az alkotmányból – ez ebben a formában nem teljesen pontos és durva leegyszerűsítés, reklámízű kommunikáció a gyanútlan átlagpolgár számára.
A valóság ennél árnyaltabb, de nem mentő körülmény. A kereszténység több ponton megmarad az Alaptörvényben – az, hogy hazánk a keresztény Európa része, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. A törlésre ítélt szakasz az, amelyet az Orbán-kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapjaként használt.
Igen, ám ez a szakasz szövegezésében valóban a keresztény kultúra és az alkotmányos önazonosság összekapcsolásáról szól. Eltörlése – ha jogilag magyarázható is – óriási és negatív...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.