Egy demokratikus jogrendszerben a szólásszabadság korlátozása csak kivételes, szűken értelmezett és bírói ellenőrzés alatt álló esetekben igazolható. Az Európai Unió 2022-ben elfogadott Digital Services Act-je ezzel szemben olyan szabályozási rendszert hozott létre, amelyben a korlátozás normává vált, a fogalmak megvezetően tágak, a végrehajtó hatalom feletti kontroll pedig nem létezik.
A jogszabályi architektúra kritikus pontjai
A Digital Services Act (továbbiakban: DSA) 2022. október 19-én lépett hatályba. 2023 augusztusától a legnagyobb platformokra, 2024 februárjától pedig immár teljeskörűen alkalmazandó. A szabályozás minden EU-ban működő digitális közvetítő szolgáltatóra vonatkozik, de a legszigorúbb kötelezettségek a havonta 45 millió feletti aktív EU-s felhasználóval rendelkező Very Large Online Platformokra (VLOP) és Very Large Online Search Engines-ekre (VLOSE) terjednek ki. Jelenleg 19 ilyen platform létezik: a Google, a Meta teljes platformcsaládja (Facebook, Instagram, WhatsApp), az X (korábban Twitter), a TikTok, a YouTube, az Amazon, az Apple App Store, a Microsoft Bing és mások.
Az alapkötelezettségek – illegális tartalmak gyors eltávolítása, felhasználói panaszmechanizmus – jogos és arányos elvárások. Az igazán kritikus kérdések a 34. és 35. cikkelynél merülnek fel, amelyek a rendszerszintű kockázatkezelést szabályozzák.
A 34. cikkely előírja, hogy a VLOP-ok évente mérjék fel a saját szolgáltatásukból eredő rendszerszintű kockázatokat. Ezek négy kategóriát ölelnek fel: az illegális tartalmak terjesztését, az alapvető jogokra gyakorolt negatív hatásokat, a polgári diskurzust és a választási folyamatokat fenyegető veszélyeket, valamint közegészségügyi kockázatokat.
A 35. cikkely alapján az érintett platformoknak racionális és hatékony korrekciós intézkedéseket kell hozniuk a beazonosított kockázatokkal szemben. A konformitás ellenőrzésére a Bizottság által akkreditált auditorok jogosultak, de a Bizottság maga is vizsgálatot indíthat. A szankció mértéke elérheti a platformok globális éves árbevételének 6 százalékát.
Egy 6 százalékos globális árbevétel-arányú bírság fenyegetése okán ésszerű vállalati döntés az óvatosság: inkább több tartalmat moderáljunk, mint kevesebbet. A jogtudomány ezt chilling effectnek, vagyis visszatartó hatásnak nevezi – a szólásszabadság (sok esetben öncenzúrához vezető) közvetett korlátozásának, amely nem tiltás útján, hanem a jogi bizonytalanság és a szankciótól való félelem révén érvényesül.
A megbízható bejelentők (a „besúgó digitális házmesterek”) rendszere
A DSA 22. cikkelye bevezeti...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.