Miközben Európa versenyképességi tervéből csak minden tizedik ajánlás valósult meg, az Európai Unió vezetése szankciócsomagokat gyárt, választásokat felügyelget és tagállamokat fegyelmez. Alább a tények, számok és következtetések.
Kiindulópont: egy Marshall-terv, amelyre Európa ráhúzta az asztalterítőt
2024 szeptemberében Mario Draghi – az Európai Központi Bank egykori elnöke – letette az asztalra azt a dokumentumot, amelyet Ursula von der Leyen felkérésére egy éven át készített. Az Economist a Marshall-tervhez hasonlította az új terv léptékét. Draghi nem kertelt: ha az EU nem cselekszik, „lassú agónia” vár rá a globális versenyben.
„Amennyiben Európa nem tud termelékenyebbé válni, kénytelenek leszünk választani. Nem leszünk képesek egyszerre az új technológiák vezetőjévé, a klímaváltozás felelős kezelőjévé és független szereplővé válni a világszínpadon” – jelentette ki Mario Draghi 2024-ben.
A 383 konkrét ajánlást tartalmazó dokumentum három kihívást azonosított:
- egyre mélyülő innovációs szakadék az USA-val és Kínával szemben,
- a dekarbonizáció és versenyképesség összekapcsolásának szükségessége,
- a stratégiai függőségek csökkentése.
Draghi legfontosabb ajánlásai:
- Évi 750–800 milliárd euró pótlólagos beruházás – az EU GDP-jének 4,4–4,7%-a – közös hitelfelvételből finanszírozva. Németország és Hollandia ezt azonnal ellenezte, Franciaország és Spanyolország támogatta. A finanszírozási terv füstbe ment.
- A tőkepiaci unió befejezése: az európai megtakarítások – amelyek nominálisan meghaladják az amerikaiakat – New York helyett Európában csatornázódjanak be. Egységes értékpapír-felügyelet, páneurópai befektetési termékek.
- Szabályozási tehermentesítés: önálló bizottsági alelnöki poszt létrehozása az EU jogszabályainak átvilágítására. Minimum 25%-os adatszolgáltatás-csökkentés, kkv-k esetében 50%.
- Energiapolitika: az EU-ban az energiaárak jóval magasabbak, mint az USA-ban vagy Kínában – strukturális versenyképességi hátrány. Egységes energiapiac és az árak szétválasztása szükséges. Ez az egyetlen kategória, ahol a teljesítés pontosan nulla.
- Kutatás és innováció: a Horizon Europe forráshiánya miatt a kiváló pályázatok többsége elesik. Draghi az uniós kutatási költségvetés legalább megduplázását és az EBB kockázati tőkés szerepvállalását javasolta.
- Stratégiai függetlenség: az EU importjának 40%-a nehezen helyettesíthető, nem szövetséges forrásokból érkezik. Valódi külgazdasági reálpolitika szükséges: készletfelhalmozás, ipari partnerségek, saját nyersanyagbázis.
Az audit eredménye: tíz ajánlásból kilenc „elpárolgott”
Az EPIC (European Policy Innovation Council) 2026 februárjában mutatta be az első teljes auditot az...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.