Az ÖT e heti műsorában Konok Péter, Kóczián Péter, Ceglédi Zoltán és Hont András voltak Vogyerák Anikó vendégei. A műsor természetesen nem kerülhette meg a „kémbotrány–thriller”-hírzuhatag értelmezését sem.
 


Hont András megjegyzi, hogy szerinte a Panyi Szabolcs kémkedését igazoló hangfelvételen jól hallatszik, a beszélgetőtárs, a hölgy „profi, mi férfiak pedig rémesen egyszerű állatok vagyunk, nincs annyi vér a szervezetünkben, hogy az agyunkat és a nemi szervünket egyszerre lássa el”, és hozzáteszi, a közönség eközben a „titkok feltárására van kondicionálva”. Konok Péter is úgy látja, a kémkedéssel megvádolt Panyi „eltúlozza saját jelentőségét” a hangfelvételen, ebben a formában ez „kabaré és börleszk.”

Kóczián Péter is úgy vélte az egész információs háború lényege a „fehér zaj”, amelyet értelmezni nem érdemes és jelentősége nincsen.

Ceglédi Zoltán ugyancsak Panyi hangfelvételének „csajozós” elemét emeli ki, Panyi szerinte ezért mondhatott ilyeneket a hangfelvételen. Szerinte azonban egyetlen fideszes vagy tiszás szavazót sem győz meg a váltásról az, hogy Szijjártó Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek jelentget vagy, hogy Panyi Szabolcs telefonszámokat adott át egy meg nem nevezett, külföldi NATO-titkosszolgálatnak.

Hont András felvetette még, minden jelenséget úgy vizsgálni, hogy „az plusz-mínusz két százalék-e” valamelyik pártnak, értelmetlen, hiszen a választások elmúlnak, az ügyek pedig maradnak.

Vogyerák Anikó hozzátette, nem érti azt sem, az EU miért követel magyarázatot egy 2020-as Lavrov–Szijjártó-beszélgetés ügyében, amikor abban semmi titkos nincsen. Hont ehhez azt fűzte hozzá, lehet „a magyar-orosz viszonyt és ázsiai kapcsolatokat akár a legsötétebb színben is feltüntetni”, de nem ez a botrány lesz ennek az alapja.

Ceglédi Zoltán felvetette még, immár komoly kérdés a nyilvánosságban, hogy az ilyen „piszkos forrásból” származó lehallgatásokat, felvételeket, elfogadjuk-e hiteles forrásként, vagy nem.

De a műsor nem csak erről szólt: kiderült még belőle az is, ki az újságíró, és ki nem, melyek a szerep határai, miért ilyen üres a magyar politikai tér 2026-ban, valamint, hogy miért egyre népszerűbbek a nyugati világban a „patrióták”.